Uredba (EZ) br. 864/2007 Europskog parlamenta i Vijeća - EUR-Lex

Transkript

L 199/40
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
HU
2007.7.31.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 864/2007/EK RENDELETE
(2007. július 11.)
a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
(5)
Az Európai Tanács által 2004. november 5-én elfogadott
hágai program (4) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra vonatkozó kollíziós szabályokkal („Róma II.”) kapcsolatos munka tevékeny folytatására szólított fel.
(6)
A belső piac megfelelő működése – annak érdekében, hogy
előreláthatóbbá váljon a jogviták kimenetele, valamint
hogy javuljon az alkalmazandó joggal kapcsolatos biztonság és az ítéletek szabad mozgása – szükségessé teszi azt,
hogy a tagállamokban hatályos kollíziós szabályok ugyanazt a nemzeti jogot határozzák meg, függetlenül attól,
hogy melyik országban található az a bíróság, amely előtt
keresetet indítanak.
(7)
E rendelet tárgyi hatályának és rendelkezéseinek összhangban kell lenniük a polgári és kereskedelmi ügyekben a
joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK
tanácsi rendelettel (5) (Brüsszel I.) és a szerződéses kötelmi
viszonyokra alkalmazandó joggal foglalkozó jogi
eszközökkel.
(8)
Ez a rendelet az eljáró bíróság jellegére tekintet nélkül
alkalmazandó.
(9)
Az acta iure imperii elvéből fakadó követeléseknek magukban kell foglalniuk az állam nevében eljáró tisztviselőkkel
szembeni követeléseket, valamint a hatósági intézkedésekkel kapcsolatos felelősséget, beleértve a hatóságilag kinevezett tisztségviselők felelősségét is. Ezért ezeket a
kérdéseket ki kell zárni e rendelet hatálya alól.
(10)
A családi kapcsolatok az egyenes ági rokonságot, a házasságot, a sógorságot és az oldalági rokonságot foglalják
magukban. Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a házassághoz vagy egyéb családi kapcsolatokhoz hasonló joghatású kapcsolatokra vonatkozó utalást azon tagállam joga
szerint kell értelmezni, ahol az eljáró bíróság található.
(11)
A szerződésen kívüli kötelmi viszonyok fogalma tagállamonként eltérő. Ezért e rendelet alkalmazásában a szerződésen kívüli kötelmet önálló fogalomként kell értelmezni.
Az e rendeletben meghatározott kollíziós szabályok alkalmazandók az objektív felelősségen alapuló szerződésen
kívüli kötelmi viszonyokra is.
(12)
Az alkalmazandó jognak szabályoznia kell a jogellenes
károkozásért való felelősségvállalás képességének kérdését is.
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára és 67. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
véleményére (1),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,
az egyeztetőbizottság által 2007. június 25-én jóváhagyott közös
szövegtervezet figyelembevételével (2),
mivel:
(1)
A Közösség célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon
és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését. E térség fokozatos létrehozása érdekében a
Közösség a belső piac megfelelő működéséhez szükséges
mértékben intézkedéseket fogad el a határokon átnyúló
hatású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatosan.
(2)
A Szerződés 65. cikkének b) pontja szerint ezek az intézkedések magukban foglalják a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok
összeegyeztethetőségének előmozdítását.
(3)
Az Európai Tanács 1999. október 165-én és 16-án Tamperében tartott ülésén jóváhagyta az igazságügyi hatóságok ítéletei és egyéb határozatai kölcsönös elismerésének
elvét, mint a polgári ügyekben folytatott igazságügyi
együttműködés alapját, és felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fogadjanak el egy programot a kölcsönös elismerés elvének végrehajtására irányuló intézkedésekről.
(4)
2000. november 30-án a Tanács elfogadta a Bizottságnak
és a Tanácsnak a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott
határozatok kölcsönös elismerése elvének megvalósítására
irányuló közös programját (3). A program a kollíziós szabályok harmonizációjához kapcsolódó olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek elősegítik az ítéletek kölcsönös
elismerését.
(1) HL C 241., 2004.9.28., 1. o.
(2) Az Európai Parlament 2005. július 6-i véleménye (HL C 157. E,
2006.7.6., 371. o.), a Tanács 2006. szeptember 25-i közös álláspontja (HL C 289. E, 2006.11.28., 68. o.) és az Európai Parlament
2007. január 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették
közzé). Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása és a Tanács 2007. június 28-i határozata.
(3) HL C 12., 2001.1.15., 1. o.
(4) HL C 53., 2005.3.3., 1. o.
(5) HL L 12., 2001.1.16., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel
(HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
2007.7.31.
HU
(13)
A közösségi jogviták felei közötti verseny torzulásának
kockázata akkor hárítható el, ha egységes szabályokat
alkalmaznak, tekintet nélkül a felek által választott jogra.
(14)
A jogbiztonság követelménye és az egyedi ügyekben az
igazságtétel iránti igény a jog érvényesülésén alapuló térség alapvető elemei. E rendelet azon kapcsoló tényezőkről rendelkezik, amelyek e cél elérését a legmegfelelőbben
biztosítják. Ezért e rendelet az általános szabály mellett
különös szabályokról is rendelkezik, és egyes rendelkezésekben „menekülési záradékot” tartalmaz, amely eltérést
enged e szabályoktól, amikor az eset összes körülménye
alapján egyértelmű, hogy a jogellenes károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy másik országhoz. E
szabálycsoport a kollíziós szabályok rugalmas keretét
alkotja. Egyben az eljáró bíróság számára lehetővé teszi az
egyedi ügyek megfelelő elbírálását.
(15)
Szinte az összes tagállamban a lex loci delicti commissi elve
az alapmegoldás a szerződésen kívüli kötelmi viszonyok
esetében, amikor azonban az ügyet alkotó különböző
tényezők több ország között oszlanak meg, az elvet a gyakorlatban eltérően alkalmazzák. Ez a helyzet az alkalmazandó jog tekintetében bizonytalanság forrása lehet.
(16)
Az egységes szabályoknak a bírósági határozatok kiszámíthatóságát kell erősíteniük, valamint biztosítaniuk kell
a felelősnek tekintett és a kárt elszenvedő személy érdekei
közötti ésszerű egyensúlyt. Az azon országgal való kapcsolat, amelyben a tényleges káresemény bekövetkezik (lex
loci damni), méltányos egyensúlyt teremt a felelősnek tekintett személy és a kárt elszenvedő személy érdekei között,
továbbá a polgári jogi felelősség modern megközelítését
és az objektív felelősség rendszereinek fejlődését is tükrözi.
(17)
(18)
(19)
Az alkalmazandó jogot a kár bekövetkezésének helye szerint kell meghatározni, függetlenül attól, hogy annak közvetett következményei mely országban vagy országokban
jelenhetnek meg. Ennek megfelelően személyi sérülés vagy
anyagi kár esetén a kár bekövetkezésének helye szerinti
ország az, ahol a sérülést elszenvedték, vagy ahol az anyagi
kár ténylegesen bekövetkezett.
(20)
A termékfelelősség tekintetében a kollíziós szabálynak meg
kell felelnie a modern, csúcstechnológiát alkalmazó társadalomban rejlő kockázatok méltányos megosztására, a
fogyasztók egészségének védelmére, az innováció ösztönzésére, a torzulásoktól mentes verseny biztosítására és a
kereskedelem megkönnyítésére irányuló céloknak. E célok
tekintetében kiegyensúlyozott megoldást jelent a kapcsolószabályok olyan lépcsőzetes rendszerének kialakítása,
amelyhez egy kiszámíthatósági záradék is kapcsolódik.
Elsőként azon ország jogát kell figyelembe venni, amelyben a kárt elszenvedő személy a kár bekövetkezésekor szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, amennyiben a
terméket abban az országban forgalomba hozták. A lépcső további fokai akkor érvényesülnek, ha a terméket nem
hozták abban az országban forgalomba, a 4. cikk
(2) bekezdésének és egy másik országhoz való nyilvánvalóan szorosabb kapcsolódás lehetőségének sérelme nélkül.
(21)
A 6. cikkben foglalt különös szabály nem képez kivételt a
4. cikk (1) bekezdésében foglalt általános szabály alól,
hanem egyértelművé teszi azt. A tisztességtelen versennyel
összefüggő esetekben a kollíziós szabálynak biztosítania
kell a verseny résztvevőinek, a fogyasztóknak és általában
a köznek a védelmét, valamint a piacgazdaság megfelelő
működését. Az azon ország jogával való kapcsolat, amelyben a versenyviszonyok vagy a fogyasztók kollektív érdekei érintettek vagy érintettek lehetnek, általában megfelel
e céloknak.
(22)
A 6. cikk (3) bekezdésében foglalt, versenykorlátozásokból származó szerződésen kívüli kötelmeknek magukban
kell foglalniuk mind a nemzeti, mind a közösségi versenyjog megsértését. Az ilyen szerződésen kívüli kötelmi viszonyok esetében alkalmazandó jognak azon ország jogának
kell lennie, amelynek piaca érintett vagy érintve lehet.
Azon esetekben, ahol több ország piaca érintett vagy lehet
érintett, a felperesnek lehetőséget kell biztosítani, hogy
bizonyos körülmények között keresetét az eljáró bíróság
jogára alapítsa.
(23)
E rendelet alkalmazásában a versenykorlátozás fogalmának magában kell foglalnia azon tilalmakat, amelyek a vállalkozások közötti olyan megállapodásokra, vállalkozások
társulásai által hozott olyan döntésekre és a vállalkozások
olyan összehangolt magatartásaira vonatkoznak, amelyek
célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása
vagy torzítása valamely tagállamban vagy a belső piacon,
valamint a piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma valamely tagállamban vagy a belső piacon, ha e megállapodásokat, döntéseket, összehangolt magatartásokat vagy
visszaéléseket az EK-Szerződés 81. és 82. cikke vagy valamely tagállam joga tiltja.
(24)
A „környezeti kár” fogalma úgy értelmezendő, mint a természeti erőforrásokban, mint például a vízben, földben
vagy levegőben bekövetkezett kedvezőtlen változás, vagy
egy természeti erőforrás által más természeti erőforrás
vagy a köz javára betöltött funkcióban beálló romlás, vagy
az élő szervezetek változatosságának csökkenése.
E rendeletben általános szabályként a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt lex loci damni elvét kell alkalmazni. Kivételnek
kell tekinteni ezen általános elv alól a 4. cikk (2) bekezdését, amely különös kapcsolatot hoz létre abban az esetben, ha a felek szokásos tartózkodási helye ugyanazon
országban található. A 4. cikk (3) bekezdése egy „menekülési záradékként” értelmezendő a 4. cikk (1) és (2) bekezdéséhez képest, amennyiben az eset körülményei alapján
egyértelmű, hogy a jogellenes károkozás nyilvánvalóan
szorosabban kapcsolódik egy másik országhoz.
Különös szabályokat kell megállapítani azon különleges
jogellenes károkozások esetére, amelyekben az általános
szabály nem teszi lehetővé az érintett érdekek közötti
ésszerű egyensúly megteremtését.
L 199/41
L 199/42
(25)
(26)
(27)
HU
A környezeti károk tekintetében a Szerződés 174. cikke –
amely kimondja, hogy az elővigyázatosság és a megelőzés elve, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elve, valamint a „szennyező fizet” elv
alapján magas szintű védelmet kell biztosítani – teljes mértékben indokolttá teszi a károsult személy javára történő
megkülönböztetés elvének alkalmazását. Azt a kérdést,
hogy a kártérítést követelő személy mikor választhatja
meg az alkalmazandó jogot, az eljáró bíróság helye szerinti tagállam jogának megfelelően kell meghatározni.
A szellemi tulajdonjogok megsértése esetén fenn kell tartani a lex loci protectionis általánosan elismert elvét. E rendelet alkalmazásában a „szellemi tulajdonjog” kifejezést
például a szerzői és a szomszédos jogokra, az adatbázisok védelmére vonatkozó sui generis jogra, valamint az
ipari tulajdonjogra vonatkozó fogalomként kell
értelmezni.
A szervezett fellépés – így például a sztrájk vagy a munkabeszüntetés – pontos fogalma tagállamonként eltér, és
arra az egyes tagállamok belső szabályai vonatkoznak.
Ezért ez a rendelet a munkavállalók és a munkaadók jogainak és kötelességeinek védelme céljából általános elvként
úgy tekinti, hogy annak az országnak a jogát kell alkalmazni, ahol a szervezett fellépésre sor került.
(28)
A 9. cikk szervezett fellépésre vonatkozó különös szabálya nem érinti a nemzeti jognak megfelelően végrehajtott
szervezett fellépésre vonatkozó feltételeket, valamint nem
érinti a munkavállalók képviselői szervezeteinek vagy a
szakszervezeteknek az adott tagállam jogában meghatározott jogállását.
(29)
Különös szabályokat kell megállapítani a jogellenes károkozásnak nem minősülő esetekre, így például a jogalap
nélküli gazdagodásból, a megbízás nélküli ügyvitelből vagy
a culpa in contrahendóból eredő károkozások esetére is.
(30)
(31)
A culpa in contrahendo e rendelet alkalmazásában önálló
fogalom, és nem szükségszerűen a nemzeti jogban használt fogalom alapján értelmezendő. Ide tartozik a közzétételi kötelezettség megsértése és a szerződésre irányuló
tárgyalások meghiúsulása. A 12. cikk csak a szerződéskötést megelőzően folytatott tárgyalásokkal közvetlen kapcsolatba hozható, szerződésen kívüli kötelmekre terjed ki.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szerződés megtárgyalása alatt valamely személy személyi sérülést szenved el,
akkor e rendelet 4. cikkét vagy egyéb vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A felek autonómiája elvének tiszteletben tartása és a jogbiztonság érdekében a felek számára lehetővé kell tenni,
hogy megválaszthassák a szerződésen kívüli kötelmi
viszonyra alkalmazandó jogot. E jogválasztásnak kifejezettnek, vagy annak az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. A bíróságnak a
2007.7.31.
megállapodás fennállásának megállapításakor tiszteletben
kell tartania a felek szándékát. A gyengébb felek védelmében a választást bizonyos feltételekhez kell kötni.
(32)
A közérdeken alapuló bizonyos megfontolások indokolják a tagállami bíróságok azon lehetőségét, hogy kivételes
körülmények között, a közrenden és az elsőbbséget élvező
kötelező rendelkezéseken alapuló indokkal kivételt tegyenek. Így különösen az e rendelet által kijelölt jog olyan
rendelkezésének alkalmazása, amely túlzott mértékű, nem
kiegyenlítő, hanem elrettentő vagy megtorló jellegű kártérítés megítélését eredményezné, az eset körülményei és az
eljáró bíróság tagállamának jogrendje fényében a fórum
közrendjével ellentétesnek tekinthető.
(33)
A közúti balesetek áldozatainak megítélt kártérítésre
vonatkozó jelenlegi nemzeti szabályoknak megfelelően, a
személyi sérüléssel kapcsolatos kár számszerűsítésekor
olyan esetekben, ha a baleset az áldozat szokásos lakóhelyétől eltérő államban következik be, az eljáró bíróságnak
figyelemmel kell lennie az adott áldozat tényleges körülményeire, beleértve különösen a tényleges veszteséget,
valamint az utókezelés és az orvosi kezelés költségeit.
(34)
A felek közötti ésszerű egyensúly megteremtése érdekében megfelelő mértékben figyelembe kell venni az abban
az országban hatályos biztonsági és magatartási szabályokat, amelyben a kárt okozó cselekményt elkövették, még
akkor is, ha a szerződésen kívüli kötelmi viszonyra egy
másik ország joga alkalmazandó. A „biztonsági és magatartási szabályok” kifejezést úgy kell értelmezni, mint
amely magában foglal minden, biztonsággal és magatartással kapcsolatos szabályozást, beleértve például baleset
esetén a közúti biztonsági szabályokat.
(35)
El kell kerülni azt a helyzetet, amikor a kollíziós szabályok több jogi eszközben találhatók, és e szabályok között
eltérések mutatkoznak. Ez a rendelet ugyanakkor nem
zárja ki a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra vonatkozó kollíziós szabályok felvételének lehetőségét a közösségi jogi rendelkezésekbe egyedi ügyek tekintetében.
E rendelet nem sértheti azon egyéb jogi eszközök alkalmazását, amelyek a belső piac megfelelő működésének elősegítését szolgáló rendelkezéseket határoznak meg,
amennyiben azok nem alkalmazhatók az e rendelet szabályai által kijelölt joggal együtt. Az e rendeletben foglalt
szabályok által kijelölt alkalmazandó jog rendelkezéseinek
alkalmazása nem korlátozhatja az áruk és szogáltatások
szabad mozgását a közösségi jogi eszközökben – így a
belső piacon az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem,
egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i
2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben
(elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (1) – szabályozott módon.
(1) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
2007.7.31.
(36)
(37)
HU
A tagállamok által vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása megköveteli, hogy e rendelet ne sértse azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyekben egy vagy
több tagállam e rendelet elfogadásakor részes. A szabályokhoz történő könnyebb hozzáférés céljából a Bizottság a tagállamok által közölt információk alapján közzé
kell, hogy tegye az Európai Unió Hivatalos Lapjában a vonatkozó egyezmények jegyzékét.
A Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek
és a Tanácsnak azon eljárásokra és feltételekre vonatkozóan, amelyek alapján a tagállamok egyéni és kivételes esetekben, ágazati kérdésekben jogosultak harmadik
országokkal a saját nevükben a szerződésen kívüli kötelmi
viszonyokra alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó megállapodásokról tárgyalni és ilyen megállapodásokat kötni.
(38)
Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az e rendelet léptéke és hatásai miatt
közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség
intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt
szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben
foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem
lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.
(39)
Az Egyesült Királyság és Írország az Európai Unióról szóló
szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó
szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország
helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban
részt vesz e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.
(40)
Dánia az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban
e rendelet elfogadásában nem vesz részt, ezért e rendelet
nem kötelezi, és alkalmazása rá nem vonatkozik,
(2)
L 199/43
E rendelet hatálya nem terjed ki a következőkre:
a)
a családi kapcsolatokból és az ilyen kapcsolatokra alkalmazandó jog szerint hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokból – beleértve a tartási kötelezettséget is – eredő
szerződésen kívüli kötelmi viszonyok;
b)
a házassági vagyonjogból eredő, és az ilyen kapcsolatokra
alkalmazandó jog szerint a házasságéval hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokra alkalmazandó vagyonjogi jogszabályokból, továbbá a végrendeletből és öröklésből eredő
c)
a váltókból, csekkekből és saját váltókból, továbbá más átruházható értékpapírokból eredő szerződésen kívüli kötelmi
viszonyok, amennyiben az ilyen átruházható értékpapírokon
alapuló kötelezettségek azok átruházható jellegéből
fakadnak;
d)
a társasági jogból, valamint más jogi személyekre vagy jogi
személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó jogból eredő
szerződésen kívüli kötelmi viszonyok – például a társaságok
és más jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek bejegyzés útján vagy más módon történő létrehozásával, jogképességével, belső szervezetével vagy feloszlásával
kapcsolatos kérdésekben –, a tisztviselőknek és tagoknak a
társaság vagy szervezet kötelezettségeiért való személyes felelősségéből, továbbá a számviteli iratok jog szerinti könyvvizsgálata során a könyvvizsgálóknak a társasággal vagy
annak tagjaival szembeni személyes felelősségéből származó
e)
az önkéntesen létrehozott célvagyon („trust”) kötelezettségvállalói, vagyonkezelői és kedvezményezettjei közötti kapcsolatból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyok;
f)
az atomkárokból származó szerződésen kívüli kötelmek,
g)
a magánélet és a személyiségi jogok – többek között a jó
hírnév – megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi
viszonyok.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
(3) A 21. és 22. cikk sérelme nélkül e rendelet a bizonyításra
és az eljárási kérdésekre nem alkalmazandó.
I. FEJEZET
HATÁLY
(4) E rendelet alkalmazásában „tagállam” Dánia kivételével bármely tagállam.
1. cikk
2. cikk
Hatály
Szerződésen kívüli kötelmi viszonyok
(1)
Ezt a rendeletet a polgári és kereskedelmi ügyek területét
érintő, olyan szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra kell alkalmazni, amelyek több állam jogához kapcsolódnak. Ez a rendelet
nem alkalmazandó különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási
ügyekre, illetve az állami közhatalom gyakorlása során megtett
intézkedésekkel és elkövetett mulasztásokkal kapcsolatos állami
felelősségre (acta iure imperii).
(1) E rendelet alkalmazásában a kár magában foglalja a jogellenes károkozásból, a jogalap nélküli gazdagodásból, a megbízás
nélküli ügyvitelből vagy a culpa in contrahendóból származó valamennyi következményt.
(2) Ez a rendelet a valószínűleg felmerülő, szerződésen kívüli
kötelmi viszonyokra is alkalmazandó.
L 199/44
(3)
a)
b)
HU
E rendeletben:
c)
2007.7.31.
azon ország joga, amelyben a kár bekövetkezett, amenyiben
a terméket abban az országban forgalomba hozták.
a kárt okozó esemény magában foglalja a valószínűleg bekövetkező kárt okozó eseményeket; és
a kár magában foglalja a valószínűleg bekövetkező kárt.
3. cikk
Abban az esetben azonban, ha a felelősnek tekintett személy nem
láthatta előre ésszerűen a terméknek vagy az azzal azonos típusú
terméknek az a), b) vagy c) pont alapján alkalmazandó jog szerinti országban való forgalomba hozatalát, az alkalmazandó jog
e személy szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga.
Egyetemes alkalmazás
Az e rendelet által meghatározott jogot akkor is alkalmazni kell,
ha e jog nem egy tagállam joga.
II. FEJEZET
JOGELLENES KÁROKOZÁS
(2) Amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a jogellenes károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az (1) bekezdésben említettektől eltérő
országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni. Egy másik
országgal fennálló nyilvánvalóan szorosabb kapcsolat alapulhat
különösen a felek között már fennálló olyan jogviszonyon, így
például szerződésen, amely szorosan kapcsolódik a szóban forgó
jogellenes károkozáshoz.
4. cikk
6. cikk
Általános szabály
(1) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a jogellenes károkozásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra azon ország
jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik, függetlenül
attól, hogy mely országban következett be a kárt okozó esemény,
valamint függetlenül attól, hogy ezen esemény közvetett következményei mely országban vagy országokban következnek be.
(2)
Ha azonban a károkozásért felelősnek tekintett személy és
a kárt elszenvedő személy szokásos tartózkodási helye a kár
bekövetkezésének időpontjában ugyanabban az országban található, a jogellenes károkozásra ezen ország jogát kell alkalmazni.
(3)
Amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a jogellenes károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az (1) vagy (2) bekezdésben említettektől
eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni. Egy
másik országgal fennálló nyilvánvalóan szorosabb kapcsolat alapulhat különösen a felek között már fennálló olyan jogviszonyon, így például szerződésen, amely szorosan kapcsolódik a
szóban forgó jogellenes károkozáshoz.
Tisztességtelen verseny és a szabad versenyt korlátozó
cselekmények
(1)
A tisztességtelen versenyt megvalósító cselekményből
eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jog
azon ország joga, amelyben az a versenyviszonyokat vagy a
fogyasztók kollektív érdekeit sérti vagy sértheti.
(2) Amennyiben a tisztességtelen versenyt megvalósító cselekmény a verseny kizárólag egy meghatározott résztvevőjének érdekeit sérti, akkor a 4. cikket kell alkalmazni.
(3)
a)
A verseny korlátozásából eredő szerződésen kívüli
kötelmekre alkalmazandó jog annak az országnak a
joga, amelynek piaca érintett vagy érintve lehet.
b)
a)
azon ország joga, amelyben a kárt elszenvedő személy a kár
bekövetkezésekor szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett,
amennyiben a terméket abban az országban forgalomba
hozták; vagy, ennek hiányában,
Ha a piac több országban is érintett vagy érintve lehet,
a kártérítési igényt érvényesíteni kívánó személy –
aki az alperes állandó lakóhelye szerinti bíróságon
kezdeményez peres eljárást –, alapozhatja a keresetét
az eljáró bíróság helye szerinti jogra is, feltéve ha azon
tagállam piacát a kereset alapját képező szerződésen
kívüli kötelmi viszonyt eredményező versenykorlátozás közvetlenül és jelentősen érinti; amennyiben – a
joghatóságra alkalmazandó szabályoknak megfelelően
– a felperes több alperes ellen kezdeményez peres eljárást ezen a bíróságon, kizárólag akkor alapozhatja
keresetét az e bíróság helye szerinti jogra, ha a valamennyi alperes ellen irányuló kereset alapját képező
versenykorlátozás azon bíróság országának piacát is
közvetlenül és jelentősen érinti.
b)
azon ország joga, amelyben a terméket beszerezték, amenyiben a terméket abban az országban forgalomba hozták;
vagy, ennek hiányában,
(4) Az e cikk szerint alkalmazandó jogtól nem lehet a 14. cikk
szerint megállapodás útján eltérni.
5. cikk
Termékfelelősség
(1)
A 4. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a termék által
okozott kárból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jog a következő:
2007.7.31.
HU
7. cikk
Környezeti károk
A környezeti károkból vagy az ilyen károkból eredő, személyeket ért vagy dolgokban okozott károkból eredő szerződésen
kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jogot a 4. cikk (1) bekezdésének alkalmazásával kell meghatározni, kivéve, ha a kártérítést követelő személy úgy dönt, hogy követelését annak az
országnak a jogára alapozza, amelyben a károkozó esemény
bekövetkezett.
(3) Amennyiben az alkalmazandó jog az (1) és a (2) bekezdés
alapján nem határozható meg, az alkalmazandó jog a jogalap
nélküli gazdagodás bekövetkezésének helye szerinti ország joga.
(4) Amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a jogalap nélküli gazdagodásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszony nyilvánvalóan szorosabban
kapcsolódik az (1), (2) és (3) bekezdésben említettektől eltérő
országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni.
11. cikk
Megbízás nélküli ügyvitel
8. cikk
A szellemi tulajdonjogok megsértése
(1)
A szellemi tulajdonjog megsértéséből eredő, szerződésen
kívüli kötelmi viszonyra annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyre az oltalmat igényelték.
L 199/45
(1)
Amennyiben egy másik személy ügyeivel kapcsolatban
megbízás nélkül tett cselekményből eredő szerződésen kívüli
kötelmi viszony a felek között fennálló olyan jogviszonnyal –
például szerződéssel vagy jogellenes károkozással – függ össze,
amely szorosan kapcsolódik az említett szerződésen kívüli
kötelmi viszonyhoz, akkor arra az e jogviszonyra irányadó jogot
kell alkalmazni.
(2)
Az egységes közösségi oltalommal védett szellemi tulajdonjog megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszony
esetén az alkalmazandó jog az irányadó közösségi jogi eszköz
által nem szabályozott valamennyi kérdésben a jogsértés elkövetésének helye szerinti ország joga.
(2) Amennyiben az alkalmazandó jog az (1) bekezdés alapján
nem határozható meg, és amennyiben a felek szokásos tartózkodási helye a kárt okozó esemény bekövetkezésekor ugyanabban
az országban található, az alkalmazandó jog ezen ország joga.
(3) Az e cikk szerint alkalmazandó jogtól nem lehet a 14. cikk
szerint megállapodás útján eltérni.
(3) Amennyiben az alkalmazandó jog az (1) és a (2) bekezdés
alapján nem határozható meg, az alkalmazandó jog azon ország
joga, ahol az ügy ellátására sor került.
9. cikk
Szervezett fellépés
A 4. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a munkavállalói vagy
munkáltatói minőségben eljáró személynek, vagy az ezek szakmai érdekeit képviselő szervezetnek az olyan károkért való felelősségét érintő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra, amely egy
kilátásba helyezett vagy megvalósított szervezett fellépésből ered,
azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a szervezett fellépésre sor fog kerülni vagy sor került.
(4) Amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a másik személy ügyeivel kapcsolatban megbízás
nélkül tett cselekményből származó szerződésen kívüli kötelmi
viszony nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az (1),
(2) és (3) bekezdésben említettektől eltérő országhoz, akkor e
másik ország jogát kell alkalmazni.
12. cikk
Culpa in contrahendo
JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS, MEGBÍZÁS NÉLKÜLI
ÜGYVITEL ÉS CULPA IN CONTRAHENDO
(1)
A szerződés megkötését megelőzően folytatott tárgyalásokból eredő olyan szerződésen kívüli kötelmi viszonyra, amely
attól függetlenül létrejön, hogy a szerződés megkötésére ténylegesen sor került-e, azt a jogot kell alkalmazni, amely a szerződésre alkalmazandó, vagy amelyet a szerződésre annak megkötése
esetén kellett volna alkalmazni.
10. cikk
(2) Amennyiben az alkalmazandó jog az (1) bekezdés alapján
nem határozható meg, akkor az alkalmazandó jog:
III. FEJEZET
Jogalap nélküli gazdagodás
(1)
Amennyiben a jogalap nélküli gazdagodásból – beleértve
a jogosulatlanul kifizetett összegeket – eredő szerződésen kívüli
kötelmi viszony a felek között fennálló olyan jogviszonnyal –
például szerződéssel vagy jogellenes károkozással – függ össze,
amely szorosan kapcsolódik az említett jogalap nélküli gazdagodáshoz, akkor az e jogviszonyra irányadó jogot kell alkalmazni.
(2)
Amennyiben az alkalmazandó jog az (1) bekezdés alapján
nem határozható meg, és amennyiben a felek szokásos tartózkodási helye a jogalap nélküli gazdagodáshoz vezető esemény bekövetkezésekor ugyanabban az országban található, az
alkalmazandó jog ezen ország joga.
a)
azon ország joga, amelyben a kár bekövetkezik, függetlenül
attól, hogy a károkozó esemény mely országban következett be, valamint függetlenül attól, hogy az említett esemény
közvetett következményei mely országban vagy országokban jelentkeztek; vagy
b)
amennyiben a felek szokásos tartózkodási helye a károkozó
esemény bekövetkezésének időpontjában ugyanabban az
országban található, akkor ezen ország joga; vagy
c)
amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a szerződés megkötését megelőzően folytatott
tárgyalásokból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszony nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az a) és b) pontban
említettektől eltérő országhoz, akkor e másik ország joga.
L 199/46
HU
13. cikk
c)
a károk megléte, természete és mértékének megállapítása,
vagy az igényelt jóvátétel;
d)
azon intézkedések, amelyeket a bíróság az eljárási joga által
meghatározott hatáskörök korlátain belül a sérülés vagy
károsodás megelőzése és megszüntetése, illetve a kár megtérítése érdekében megtehet;
e)
a kártérítés vagy jóvátétel iránti igény átruházhatóságának,
illetve öröklés útján történő átszállásának kérdése;
f)
azon személyek köre, akik kártérítésre jogosultak a személyesen elszenvedett károkért;
g)
kártérítési felelősség más személy cselekményeiért;
A 8. cikk alkalmazása
E fejezet alkalmazásában a 8. cikket kell alkalmazni a szellemi
tulajdonjog megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmekre.
IV. FEJEZET
A JOGVÁLASZTÁS SZABADSÁGA
14. cikk
2007.7.31.
A jogválasztás szabadsága
(1)
A felek megválaszthatják a szerződésen kívüli kötelmi
viszonyra alkalmazandó jogot:
a)
a kárt okozó esemény bekövetkezését követő megállapodás
útján;
vagy
b)
h) a kötelezettségek megszűnésének, továbbá az elévülés és a
jogvesztés feltételei, beleértve az elévülési vagy jogvesztési
határidők kezdetével, megszakadásával és nyugvásával kapcsolatos szabályokat is.
16. cikk
ha valamennyi fél kereskedelmi tevékenysége körében jár el,
a kárt okozó esemény bekövetkeztét megelőzően szabadon
megtárgyalt megállapodás útján is.
A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie, vagy annak az eset
körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie, és harmadik személyek jogait nem sértheti.
(2) Amennyiben a kárt okozó esemény bekövetkezésének idején valamennyi jelentős tényállási elem más országban található,
mint amelynek jogát a felek választották, a felek jogválasztása
nem sértheti ezen másik ország olyan jogszabályi rendelkezéseinek alkalmazását, amelyektől megállapodással nem lehet eltérni.
(3) Amennyiben a kárt okozó esemény bekövetkezésének idején valamennyi jelentős tényállási elem egy vagy több tagállamban található, a felek harmadik ország jogára vonatkozó
jogválasztása nem sértheti a közösségi jog – illetve adott esetben
annak az eljáró bírói fórum szerinti tagállam által átültetett –
olyan rendelkezéseinek alkalmazását, amelyektől megállapodással nem lehet eltérni.
V. FEJEZET
KÖZÖS SZABÁLYOK
15. cikk
Az irányadó jog alkalmazási köre
A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra e rendelet szerint alkalmazandó jog különösen a következőkre vonatozik:
a)
a felelősség alapja és mértéke, beleértve azon személyek meghatározását, akik felelősségre vonhatók az általuk elkövetett
cselekményekért;
b)
a felelősség alóli mentesülés indokai, valamint a felelősség
bármiféle korlátozása vagy megosztása;
Elsőbbséget élvező kötelező rendelkezések
E rendelet egyetlen rendelkezése sem korlátozhatja az eljáró bíróság országának joga szerint érvényesülő azon szabályok alkalmazását, amelyek kötelező jelleggel, a szerződésen kívüli kötelmi
viszonyra egyébként alkalmazandó jogra tekintet nélkül szabályozzák a tényállást.
17. cikk
Biztonsági és magatartási szabályok
A felelősnek tekintett személy magatartásának megítélése során
– tényszerűen és megfelelő mértékben – figyelembe kell venni a
felelősségre okot adó cselekmény helyén és időpontjában hatályban lévő biztonsági és magatartási szabályokat.
18. cikk
A felelős személy biztosítója elleni közvetlen
keresetindítás
A kárt elszenvedő személy követelését közvetlenül érvényesítheti a kártérítésért felelős személy biztosítója ellen, amennyiben
a szerződésen kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jog vagy a
biztosítási szerződésre alkalmazandó jog így rendelkezik.
19. cikk
A követelés törvénynél fogva történő átszállása
Amennyiben egy személyt („a hitelezőt”) szerződésen kívüli követelés illet meg egy másik személlyel („a kötelezettel”) szemben, és
egy harmadik személy köteles a hitelezőt kielégíteni, vagy ténylegesen e harmadik személy elégítette ki a hitelezőt az említett
kötelezettség alapján, úgy a harmadik személy e kötelezettségére
irányadó jog határozza meg, hogy a harmadik személy jogosult-e
– és ha igen, milyen mértékben – a kötelezettel szemben gyakorolni azon jogokat, amelyekkel a hitelező rendelkezett a kötelezettel szemben a jogviszonyukra irányadó jog alapján.
2007.7.31.
HU
L 199/47
20. cikk
24. cikk
Több személy felelőssége
A tovább- és visszautalás kizárása
Amennyiben egy hitelezőt több olyan kötelezettel szemben illet
meg követelés, akik ugyanazon követelésért tartoznak, és
amennyiben a kötelezettek egyike egészben vagy részben már
kielégítette a követelést, e kötelezettnek a többi kötelezettel szembeni megtérítési igényére azt a jogot kell alkalmazni, amely e
kötelezettnek a hitelezővel szemben a szerződésen kívüli kötelmi
viszonyból eredő kötelezettségére irányadó.
Valamely ország e rendelet szerint alkalmazandó joga alatt az
adott országban hatályban lévő jogszabályokat kell érteni, a nemzetközi magánjogi jogszabályok kizárásával.
25. cikk
Az egynél több jogrendszerrel rendelkező államok
21. cikk
Alaki érvényesség
Egy szerződésen kívüli kötelmi viszonnyal kapcsolatos, egyoldalú jogügylet alakilag érvényes, ha akár a kérdéses szerződésen
kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jog alaki követelményeinek, akár a jogügylet megtételének helye szerinti ország jogában előírt alaki követelményeknek megfelel.
22. cikk
(1)
Ha egy állam több olyan területi egységből áll, amelyek
mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik a szerződésen
kívüli kötelmi viszonyok vonatkozásában, akkor az e rendelet
szerint alkalmazandó jog meghatározása céljából mindegyik területi egységet országnak kell tekinteni.
(2) Azon tagállam, amelyben az egyes területi egységek a szerződésen kívüli kötelmi viszonyok vonatkozásában saját jogszabályokkal rendelkeznek, nem köteles e rendeletet alkalmazni a
kizárólag e területi egységek jogai között fennálló kollízió esetén.
Bizonyítási teher
(1)
A szerződésen kívüli kötelmi viszonyra e rendelet szerint
alkalmazandó jogot alkalmazni kell annyiban, amennyiben az a
szerződésen kívüli kötelmi viszony tekintetében törvényes vélelmeket állít fel, vagy a bizonyítási teher megállapításával kapcsolatos szabályokat tartalmaz.
(2)
Valamennyi jogügylet bizonyítására a fórum joga vagy a
21. cikkben említett olyan jogok egyike által elismert bizonyítási
móddal kerülhet sor, amely szerint a jogügylet alakilag érvényes,
feltéve, hogy az ilyen bizonyítási módot az eljáró bíróság kezelni
tudja.
26. cikk
A fórum közrendje
Az e rendelet szerint meghatározott jog valamely rendelkezésének alkalmazását csak abban az esetben lehet megtagadni, ha
az ilyen alkalmazás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen a fórum
közrendjével.
27. cikk
A közösségi jog egyéb rendelkezéseivel való kapcsolat
VI. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
23. cikk
E rendelet nem érinti az olyan közösségi jogi rendelkezések alkalmazását, amelyek egy adott kérdéssel kapcsolatban a szerződésen kívüli kötelmek tekintetében irányadó kollíziós szabályokat
írnak elő.
A szokásos tartózkodási hely
28. cikk
(1)
E rendelet alkalmazásában a társaságok, jogi személyek és
jogi személyiség nélküli szervezetek szokásos tartózkodási helyének a központi ügyvezetés helye tekintendő.
Ha azonban a kárt okozó esemény, illetve a kár fióktelep, képviselet vagy más telephely működéséből származik, a szokásos tartózkodási helynek a fióktelep, képviselet vagy más telephely
tekintendő.
(2) E rendelet alkalmazásában a saját üzleti tevékenysége körében eljáró természetes személy szokásos tartózkodási helye e személy üzleti tevékenységének fő helye.
Kapcsolat a meglévő nemzetközi egyezményekkel
(1) E rendelet nem érinti az olyan nemzetközi egyezmények
alkalmazását, amelyekben e rendelet elfogadásának időpontjában
egy vagy több tagállam részes, és amelyek a szerződésen kívüli
kötelmek vonatkozásában kollíziós szabályokat állapítanak meg.
(2)
Az e rendeletben szabályozott kérdések vonatkozásában
azonban e rendelet – mint a tagállamok közötti rendelet – elsőbbséget élvez a kizárólag két vagy több tagállam között megkötött
egyezményekkel szemben.
L 199/48
HU
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
ii.
2007.7.31.
tanulmányt e rendelet 28. cikkének hatásairól a közúti balesetekre alkalmazandó jogról szóló, 1971. május 4-i hágai
egyezmény tekintetében.
29. cikk
Az egyezmények jegyzéke
(1)
A tagállamok 2008. július 11-ig közlik a Bizottsággal a
28. cikk (1) bekezdésében említett egyezmények jegyzékét.
Amennyiben a tagállamok ezen időpontot követően felmondják
ezen egyezmények valamelyikét, erről értesítik a Bizottságot.
(2)
A Bizottság a kézhezvételüket követő hat hónapon belül
közzéteszi az alábbiakat az Európai Unió Hivatalos Lapjában:
i.
az (1) bekezdésben említett egyezmények jegyzéke;
ii.
az (1) bekezdésben említett egyezmények felmondása.
30. cikk
31. cikk
Felülvizsgálati záradék
Időbeni alkalmazás
(1)
A Bizottság legkésőbb 2011. augusztus 20-ig jelentést
nyújt be e rendelet alkalmazásáról az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.
Szükség esetén ezt a jelentést a rendelet kiigazítására irányuló
javaslatok kísérik. A jelentés különösen a közlekedési balesetekből, valamint a magánélet és a személyiségi jogok – többek között
a jó hírnév – megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi
viszonyokat vizsgálja meg. A jelentés tartalmazza:
i.
(2) A Bizottság legkésőbb 2008. december 31-ig tanulmányt
nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottságnak a magánélet és a személyiségi jogok megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog terén fennálló helyzetről, figyelembe
véve a sajtószabadságra és a médiában érvényesülő véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó szabályokat, valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről
és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i
95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (1) kapcsolódó kollíziós kérdéseket.
a különböző joghatóságokban a külföldi jog figyelembevételi
módjának hatásairól szóló tanulmányt, amely magában foglalja azt is, hogy a tagállami bíróságok mennyiben alkalmaznak külföldi jogot e rendelet alapján a gyakorlatban;
Ezt a rendeletet a hatálybalépését követően bekövetkező, károkozó eseményekre kell alkalmazni.
32. cikk
Az alkalmazás időpontja
Ezt a rendeletet 2009. január 11-től kell alkalmazni, kivéve a
29. cikket, amelyet 2008. július 11-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.
Kelt Strasbourgban, 2007. július 11-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
H.-G. PÖTTERING
M. LOBO ANTUNES
(1) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
2007.7.31.
HU
A Bizottság nyilatkozata a felülvizsgálati záradékról (30. cikk)
A Bizottság a „Róma II.” rendelet 30. cikkének keretében az Európai Parlament és a Tanács felkérésére legkésőbb 2008 decemberéig tanulmányt nyújt be a magánélet és a személyiségi jogok – többek között a jó hírnév – megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelezettségekre alkalmazandó jog helyzetéről. A Bizottság
figyelembe veszi a helyzet minden aspektusát, és szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket.
A Bizottság nyilatkozata a közúti balesetekről
Figyelembe véve, hogy a közúti balesetek áldozatainak nyújtott kártérítés mértéke tekintetében az egyes tagállamok egymástól eltérő gyakorlatot folytatnak, a Bizottság kész megvizsgálni azon uniós polgárok egyedi
problémáit, akik a szokásos tartózkodási helyüktől eltérő tagállamban szenvedtek közúti balesetet. Ennek
érdekében a Bizottság 2008 végéig tanulmányt nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben
felvázolja a határokon átnyúló jellegű balesetek áldozatai helyzetének javítását célzó valamennyi lehetőséget,
beleértve a biztosítás kérdéseit is. Ez a tanulmány egy zöld könyv alapjául szolgálna.
A Bizottság nyilatkozata a külföldi jog kezeléséről
A Bizottság tudatában van annak, hogy a tagállamok egymástól eltérő gyakorlatot folytatnak a külföldi jog
kezelésével kapcsolatban, és legkésőbb a „Róma II.” rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül – de
ha lehet, már hamarabb – horizontális tanulmányt tesz közzé a külföldi jognak a tagállamok bíróságai által a
polgári és kereskedelmi ügyekben történő alkalmazásáról, tekintettel a hágai program célkitűzéseire. A Bizottság továbbá szükség esetén kész meghozni a megfelelő intézkedéseket.
L 199/49

Uredba (EZ) br. 864/2007 Europskog parlamenta i Vijeća - EUR-Lex

Transkript

Podobné dokumenty

Az Európai Unió hivatalos lapja C Tájékoztatások és közlemények